Igaz-e vajon a fenti állítás? Miért van az, hogy 7-8 éve kint élő honfitársainknak, ha az alapvető kommunikáción kívül bármit el szeretnének intézni, tolmács segítségét kell igénybe venni? Hogy is van ez? Mégsem ragad a nyelv olyan könnyen?  

Tanári munkám során nagyon sokszor találkoztam olyan, angol nyelvterületen több éve élő honfitársammal, aki szinte alig tudott megszólalni angolul és érteni még ennél is kevesebbet értett meg. Saját bevallása szerint a környezet nem volt rá pozitív hatással, angolul szintén alig beszélő magyarokkal, lengyelekkel dolgozott és a munka egyébként sem kívánta meg a mindennapokhoz alapvetően szükségesnél magasabb nyelvi tudást. 

Persze nem lehet ennyire egy kaptafa alá venni mindenkit. Vannak, akik aránylag jó, itt-ott finomításra szoruló nyelvtudással rendelkeznek. Ők, sokszor olyan munkát szeretnének külföldön is vállalni, mint amiben itthon is dolgoztak, de szeretnének magabiztosak lenni és főleg helyesen beszélni. Az ő esetükben nagyon fontos a nagy szókincs és a stabil nyelvtani ismeretek alkalmazása. Gondoljunk csak bele, hogy szívesen alkalmaznának-e valaki külföldit itthon pl. irodai munkára, aki nem tud helyesen beszélni és írni. Nyilvánvalóan nem. Ilyen típusú munkát Angliában kaphat a külföldi is, de csak akkor, ha nagyon jó az angolja. Az akcentus nem számít annyira, de nyelv helyes alkalmazása igen

Vannak olyan a nyelvet tanulni szándékozók között, akik már rendelkeznek némi nyelvtanulási tapasztalattal ugyan, mégis kézzel-lábbal hadakoznak a nyelvtan ellen, meg amúgy is mindenki azt mondta, hogy ha majd Angliában laksz, akkor "ragadni fog rád a nyelv". Nos, ez sajnos csak részben igaz. Igen ellesünk, kihallunk beszédfoszlányokat innen-onnan. A kérdés, hogy  nyelvnek vajon melyik része ragad és milyen szinten? Ez függ attól a környezettől, ahová kerültél. Sokan vannak olyanok, akik magyar, vagy angolul alig tudó lengyel, vagy más nemzetiségű környezetbe kerülnek. Ilyen esetben a nyelv csak a legminimálisabb kommunikációra korlátozódik. Pl. köszönés, egymás hogyléte iránti érdeklődés, ételek nevei, alapvető testrészek, a munkával kapcsolatos egyszerűbb utasítások. Tudnak válaszolni a "How are you?" kérdésre, ugyanez fel is tudják tenni. Tudnak egyszerűen kommentálni, pl. "Nice", vagy "Good", esetleg "Bad". Egy idő után ők is észreveszik, hogy ez nem elég és esetleg egy magyarországi mérnöki diplomával és felfelé ívelő karrier után nem szeretne nyugdíjazásáig Angliában egy étterem konyhájában mosogatófiú lenni. Ők nagy erővel állnak neki a tanulásnak. 

Vannak a beletörődőek és az nyelvtanulással egyáltalán nem foglalkozók. Őket körülveszi az azonos nyelvet beszélő család és esetleg még a munkaadók is ugyanolyan nemzetiségűek és igen jól megvannak mikrokörnyezetükben. A televízióban magyar adásokat néznek, ami ha angol nyelvű lenne, sokban segítene legalább a hallás utáni megértés fejlesztésében. Ha kell valamit intézni, ezek az emberek segítséget kérnek, időnként saját gyerekeiktől, akik a nyelvet második generációsként beszélőként, már angol anyanyelvűeknek tekinthetők. 

Sajnos az nem igaz, hogy Angliában  nyelv magától ragad mindenkire. Ez a kijelentés alapvetően a gyerekekre igaz, akik angol iskolában végzik a tanulmányaikat, a barátaikkal angolul beszélgetnek, játszanak. A felnőttek esetében nem így van. Sok Angliában élő felnőtt pont a nyelvi hiányosságok miatt nem tud kapcsolatokat kiépíteni és fenntartani. Ezért is vannak angol nyelvi iskolák felnőttek számára is, ezzel is segítve a magasabb nyelvi szintek elérését, ami pedig segít a nyelvtanulónak abban, hogy jobb állásokat pályázzon meg, ami természetesen magasabb fizetéssel is jár. Tehát megéri, de a kijelentés, mi szerint a nyelv ragad egy adott nyelvi környezetben, csak úgy magától, az nem igaz. Az viszont igaz, hogy minél magasabb nyelvtudással érkezik valaki egy angol anyanyelvi országba, a nyelvi fejlődése sokkal magasabb ívben halad majd felfelé, mint annak, aki nem rendelkezett, vagy csak kevéske angollal bírt a kiérkezéskor. Ha a magasabb nyelvtudással rendelkező emellett rendszeresen fejleszti magát, pl. beiratkozik egy iskolába, vagy akár autodidakta módon rendszeresen időt szán a nyelvtanulásra, hamarosan szép eredményt tudhat majd magáénak.

Aki "csak a nyelvet" szeretné megtanulni, csak úgy, hogy majd ragad, azoknak van egy rossz hírem. - Nem fog menni, csak egy olyan nagyon alapszinten, amivel továbblépni nem lehet és amivel örökre idegen marad egy olyan országban, ahol éveket szeretne eltölteni. Miért is? Mert a nyelven keresztül jut el hozzá a kultúra, ezen keresztül értesül az ottani mindennapokról, a történelemről, a napi eseményekről és még sorolhatnám. A nyelv, ami segít abban, hogy egy idegen országban ne legyen valaki örökké idegen, hogy a környezet is jobban el tudja fogadni az embert. A nyelv ismerete segít abban, hogy pozitív kép alakuljon ki rólunk. Gondoljunk csak bele az ellenkezőjébe. Mondjuk Magyarországon, a munkahelyünk tele lenne külföldivel, akiket egyáltalán nem érdekelne, hogy tudjon magyarul. Mit szólnánk hozzá? Gondolom, nem lenne túlságosan pozitív a kép róluk, bármilyen szépen is tudnak mosolyogni és mindenre azt mondani, hogy "igen."

Nyelvtudásod fejlesztésében tudok segíteni. Ha érdekel, vegyél fel Skype-ra: andi.orosz (Eastbourne, UK) Segítek.